Az úticél és környéke
egy helyen!

Rákóczi-vár - Szerencs

  • Rákóczi-vár, Szerencs

    Rákóczi-vár, Szerencs

  • Rákóczi-vár, Szerencs (2.fotó)

    Rákóczi-vár, Szerencs (2.fotó)

  • Rákóczi-vár, Szerencs (3.fotó)

    Rákóczi-vár, Szerencs (3.fotó)

Rákóczi-vár elérhetősége:

Szerencs, Huszárvár u. 1.Útvonal »
+36/ 4 ... Mutat


Rákóczi-vár bemutatása

A 16. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. Története elválaszthatatlan a város múltjától. A Hegyalja kapujának nevezett Szerencs vidéke a 13. században a Bogát-Radvány nemzetség szállásbirtokát képezte, akik egy bencés apátságot alapítottak a vizenyős terület egyik kiemelkedő magaslatán.

A 15. század végén a virágzó mezővárost már a Szapolyai főnemesi család birtokában találjuk. Bencés apátságát 1556-ban az Erdély-párti Németi Ferenc – tokaji várnagy – fegyveres erővel elfoglalta, és megerősítve támaszponttá alakíttatta a Habsburg hívekkel szemben. Az apátság kőfalait Németi várnagy egy nagyobb területű, palánkfallal övezett külső várral is kiegészíttette, ahol a könnyű fegyverzetű huszárok állomásoztak.

1565-ben a sokkal erősebb Tokaj várának sikeres bevétele után Schwendi császári generális zsoldosaival Szerencs ellen vonult fel, melynek hírére az őrség elmenekült. Korabeli adatok szerint Habsburg Rudolf császár és király a várbirtokot 9160 forintért elzálogosította Rákóczi Zsigmond szendrői várkapitánynak, aki a reneszánsz stílusban átalakíttatta. A külső várat sokszögű bástyákkal védték, a belső várat, zárt, háromtraktusú, belső udvaros tömbbé alakították át.

1644-ben Esterházy Miklós nádorispán csapatai megrohanták, és vandál módon kifosztották Szerencset, amit az ekkortájt itt birtokos Rákóczi László földesúr tiszttartója az első szóra feladott. Majd a később ismét Rákóczi tulajdonba került végvár már nem képviselt nagyobb hadászati értéket. Az 1670-es Wesselényi-összeesküvés megtorlásául császári zsoldosok szállták meg. A 18. század második felében lebontották a belső vár három tornyát, csak a déli torony maradt meg. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc utáni békésebb évszázadokban birtokosa volt még az Illésházy, Grassalkovich és a Szirmay família, akik kényelmes lakóépületté alakíttatták át az egykor véres harcokat látott védőműveket.

Jelenleg a szerencsi várban 3 állandó kiállítás tekinthető meg:
A képeslap története:
A szerencsi Zempléni Múzeum új állandó kiállítása az intézmény legjelentősebb kollekcióját, a nemzetközi hírű képeslevelezőlap-gyűjteményt tárja a látogatók elé.

Rákóczi Zsigmond és kora:
A 17. század elejétől felemelkedő, egyre nagyobb vagyonnal és tekintéllyel rendelkező Rákóczi család és a hegyaljai mezőváros, Szerencs története több ponton összekapcsolódik.

A szerencsi csokigyár története:
Szerencs újkori történelme szorosan összekapcsolódik termelő üzemeinek: a cukorgyárnak és a csokoládégyárnak történetével. Sikerük fellendítették a város gazdasági és kulturális életét, hozzájárultak a térség ipari kultúrájának meghonosodásához.

Nyiltvatartás infó

Az információk tájékoztató jellegűek, melyek folyamatosan változhatnak. Kérjük vegye figyelembe a Forrás*-nál megjelölt infomációkat és ha szükséges, tájékozódjon a szolgáltatás fent feltüntetett weboldalán.
Január 01. - December 31.:
- Hétfőn: Zárva!
- Kedd - Vasárnap: 10:00 - 16:00
További 27 látnivaló a(z) Rákóczi-vár közelében és Szerencs településen, illetve a környéken »

Kattints és fedezd fel!

Forrás: A fenti információk a(z) Rákóczi-vár alábbi weboldláról kerültek kivonatolásra, melynek legutolsó frissítési ideje: 2023.03.24, http://szerencsivar.com/
Szerzői jogok »

Szerencsről röviden: Szerencs a Zempléni-hegység déli lábánál, a Taktaköz peremén helyezkedik el. A tokaj-hegyaljai nagy múltú borvidéket az ország belsejéből e városon át lehet elérni, ezért találó az elnevezés: Szeren ... bővebben »

Hirdetés


 
A kornyeke.hu oldal működése érdekében sütiket (cookie-kat) használunk adatvédelmi tájékoztatónk szerint. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát az oldalon. Rendben
Hétvégére
Következő nyaralásra
Egyszer megnézném
mégsem